Ballag a Szél

Ballag a szél, hegedül. Végül a bánat ideül Számon a szó didereg, elhagytam, aki szeretett Ballag a szél, hegedül. Rólam az áldás lekerül Vágy vakított, vezetett. Elhagytam, aki igazán szeretett Már látom, már késő. Úgy bánom, túl késő Ballag a szél, hegedül. Koldus az ember egyedül Kéreget és toporog, a porban a szíve kuporog Ballag a szél, hegedül. A fájdalom kér ma jegyesül Megtipor és kinevet. Elhagytam, aki igazán szeretett Már látom, már késő. Úgy bánom, túl késő Én siratom és temetem, de szorítom, és idebenn A képzelet még megöleli őt. Csak újra legyen velem! Ballag a szél, hegedül. Ki jó sorsa elől menekül Eltűnik, árnya se nő, kincseit viszi az idő Ballag a szél, hegedül, arcom a homályba merül Az elhajított szeretet, mint tűzben a kicsi amulett, ma hamu lett Már bánom, már késő. Úgy bánom, túl késő