Töltés

Álmomban Makóra busszal járok én is Néha űrhajóval, de most busszal mégis Leszállok a hídnál, ahol soha senki Két sor nyárfa jobbra, odáig kell menni Mert két sor nyárfa őriz minden kósza lelket Ha a test ezt a várost elhagyta, mert kellett Menni vagy meghalni, ki erre, ki arra A töltésen vonat fut nagy, kék csillagokba És más titokzatokba És más titokzatokba De jó visszajönni, nyárfák közt repülni Lesz még szőlő mégis, lesz még lágy kenyér is És ha eljössz, világvége, itt találsz majd engem Nyárfák közt a szélben zúg, zúg, csak zúg a lelkem Mert két sor nyárfa őriz minden kósza lelket Ha a test ezt a várost elhagyta, mert kellett Menni vagy meghalni, ki erre, ki arra A töltésen vonat fut üvegcsillagokba És más titokzatokba, új titokzatokba Más titokzatokba, új titokzatokba