Az eső ezer szöget ver rám
Szöget üt a szélben síró fán
Rámszögezi bánatterhét
De te nem jössz, hogy levennéd
S az eső csak hull
Feketén dobol a ház falán
Ablakszemek könnyeznek dalán
Rámzárja a magány ajtaját
De te nem jössz, hogy kinyitnád
S az eső csak hull
Ha a felhőt szerteoszlatnád
Mint egy virág, úgy hajolnék rád
Az eső kopog szívem helyén
Sötétből rak falakat körém
Megvakítja éjszakámat
De te nem jössz, hogy fényt lássak
Az eső csak hull
Oh, egyre hull
Oh, egyre hull
Oh, egyre hull
Oh, egyre hull
Oh, egyre hull
Oh, egyre hull
Oh, egyre hull
Oh, egyre hull
Oh, egyre hull
